Már 3 éve, hogy az én uram oltárhoz vezetett. Kimondva hosszú időnek tűnik, de valójában pikk- pakk eltelt ez az idő. Azon a júliusi napon iszonyú forróság volt, még egy eltévedt szellő sem lengedezett. Így rakoncátlankodó frizurától vagy fátyoltámadástól nem kellett tartanom. Előbbi úgy be volt betonozva a sok lakktól, hogy a hullámcsatokat, hajnali ötkor fél órán át szedegettük a hajamból, fátylam pedig teljes jelenléte alatt, komótosan hintáztatta csipkés szegélyét uszályom peremén.
Forróság volt, de megfogadtam nincs idegeskedés, kapkodás: nyugalom van.

Egy menyasszony nagy napja persze ’ki van számolva’, egy kis porszem a gépezetben és egész könnyen borul a menet. Eldöntöttem aznap semmi és senki nem fog kibillenteni a nyugalmamból. Se a sminkes, aki a nap első programjaként fél órát késett és végül én mentem érte, mert nem talált el hozzánk, se a szüleim izgalommal vegyes aggodalma, akik az indulás előtt egy órával már nem akartak elengedni díszszalagot venni- cicoma nélkül, hogy néz ki egy menyasszonyi autó?! De a bazilika előtt a késlekedő, majd váltóbotként a bevonulás előtti pillanatban kezembe nyomott menyasszonyi csokor villám átadását is rezignáltan kezeltem. Higgadtságom kulcsa az esküvőt megelőző jó fél éves szervezésében rejlett. Nekem való feladat volt, mi tagadás élveztem is minden percét.
Szervezésben, tervezésben nem szeretek semmit a véletlenre bízni, pláne ha egy olyan eseményről van szó, mint egy esküvő, legfőképp ha az a saját esküvőm. A nap forgatókönyve már januárban vázlatszerűen összeállt, és a teljes dekoráció terve, főbb vonalaiban már élesen kirajzolódott akkor a fejünkben. Ezt követően volt időnk kísérletezni a színekkel, formákkal, a különböző anyagok kombinálásával, meghallgattunk egy-két bandát, fotóst kerestünk, finomítottunk a helyszín elrendezésen, menün, programon. Esténként szirmokat vagdostunk, apró szatén virágok dróttestét sodortunk csigába, organza masnikat kötöztünk. Egy élmény volt, most komolyan.
Elkészültek a meghívók, a menü és ültető kártyák, az asztaldíszek és lassan kezdett összeállni a teljes ’hóbeleblanc’. Minden apró részlet szépen egymás mellé rendezve alkotott egy olyan egészet, mely miatt nem fájt később a fejem. Az, hogy nem hiába volt a sok szervezés, egyik barátunk kérdése igazolta. Két héttel az esküvő után a fotónézegetés alkalmával azt kérdezte: "Jövő hónapban egy ismétlés?"


A teljes dekoráció hozzávalói:

Mivel elég sok minden kellett külön és együttesen is a meghívó, az ültető kártya, a menü és az asztal dekoráció elkészítéséhez, így hozzávalók tekintetében beszéljenek a képek. Én személy szerint szeretem a tiszta és minőségi alapanyagokat. Nem mindegy, hogy műanyag vagy üveggyöngyök csillannak meg a gyertyafényben. Ha valahol művirágot vagy virágszirmot kell felhasználnom, akkor előnyben részesítem a papírmasét vagy selymet. Egy ilyen esküvői, művirágot igénylő dekorációnál elenyésző ennek költsége, pláne, hogy ezek a mini virágok az üvegfiola meghívó díszítésére kellettek. A gyöngyök, szalagok és a pauszpapírok, kartonok költsége jelentősebb kiadást jelentenek. A hobbiragasztó szinte minden felületen kiválóan működik, de emellett érdemes a megszokott stiftes ragasztót is készenlétbe helyezni. Színben bármit is válasszunk az összehangoltság mindig nyerő. Az esküvő témáját – romantikus, elegáns, laza, fiatalos, minimál, falusi romantika stb.- lehetőség szerint minden kiegészítő kövessen.

Az este, a nap jó hangulata függ a nászpár, a vendégek hangulatától, a tér, azon belül a dekoráció egységétől is és ezek együttesétől. Tehát a jókedv fokmérője egy esküvő esetében igen érzékeny. Persze most a világért se szeretném senki kedvét elvenni az önálló szervezéstől, de tény, hogy a szervezésre szánt kellő idő, energia megkímél a véghajrában várható loholástól. Volt már olyan pár, aki összeveszett a rohanós készülődésben. Ezért ne feledkezzünk meg arról, hogy férjhez, életünk során általában csak egyszer megyünk- aki többször ment már férjhez, annak is igazi, szerethető esküvője csak egyszer volt- így igyekezzünk jól érezni magunkat, hisz az ünnep nekünk, értünk szól.