Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi gondolat. Bátor volt és életrevaló. Dédelgették jobbról, dédelgették balról, majd hogy másik is örömét leljék benne, megosztották őt sok jó emberrel. Bizony aztán már nem volt megállás, szárnyra kapták és meg sem álltak vele. Könyv lett belőle: A nagy DIY könyv.
Lehetetlen nincs, nagyot gondolni bárkinek szabad, hinni benne kötelező.
Valahogy ez mindent elmond nekem erről a közös könyv projektről, ami tavaly év végén született meg. Csak, hogy teljes legyen a kép A nagy DIY könyv létrejöttének első momentumát is elmondom nektek: Neuvirth Judit és Födő Gábor, a Vintage Bazaar DIY oldal és az Apacuka ceramics szülei nagy életre hívók, lásd saját felületeik ;) Tehát Judit, pár éve szilveszterkor egy cetlit dobott be a család kívánság csuprába, rajta egy jövőbeli kreatív, kézműves könyv ötletével. Hogy az újévi kívánságok beteljesítő ereje vagy a csupor ereje vagy Juditék elszántsága hajtotta ilyen eredményesen az ügyet, ki tudj, mondjátok meg ti, de egy biztos, az ötlet és az igény egy ilyen kiadványra más fejében is szöget ütött.
A BOOOK Kiadó, aki felkarolta a könyv ötletét számos olyan kiadványt jelentet meg a magyar könyvpiacon, ami unikum a saját nemében. Az elképzelés, hogy legyen egy olyan könyv, amiben magyar kreatív alkotók, bloggerek hozzák közelebb az olvasóhoz az alkotásból fakadó örömök, külön megkapó volt számukra.
Alkotótárs kerestetik
21 blog, 21 elképzelés, 21 ötlet és lényegében pikk- pakk össze is állt a könyv. Bár szerintem, ha ezt a pikk- pakk dolgot megkérdeznénk a könyv szerkesztőjétől B. Tier Noémitől vagy Tóth Milántól, fotográfustól vagy épp Földi Hajnitól a könyv művészeti vezetőjétől, biztosan mást mondanának. Iszonyat meló volt vele. Ezt még 1 a 21 alkotóból, kívülről látva is masszívan érzékeltem. De szerintem bármelyikünk nevében mondhatom, megérte.
Én júliusban csöppentem bele az egészbe (váratlanul jött, ámulattal fogadtam, örömmel vetettem bele magam) és augusztusra már gyártottam a skicceket, ötleteket és ezzel nem voltak másképp a többiek sem.
És hogy kik ők:
Hajgató Sára Botanika
Szendrődi Enikő Nemiskacat Látványműhely
Krivarics Ditta OtthonKommandó
Brandt Diána Masni Dekoráció
Thuróczy Zoltán Lakbear
Hujber-Nagy Aletta hna design
Varga Judit Juditu
Széll Bálint Nem Mind Lom
Tier Noémi Kedvenc Otthon
Wein Krisztina Napi szemtorna
Neuvirth Judit és Födő Gábor Vintage Bazaar
Zai Viktória Dizain
Csorba Anita Inspirációk
Bánhidi Dóra PandArte
Dóczi Mercedes és Takács Anikó Merci-Ancsa dekor
Kukla Edina KisFlanc
Kollár Bori Borarti for kids
Kópis Benedek Ágy-Asztal-TV
Rácz Anikó A napfény illata
Nikoletti Petra Térkultúra
és Én, Seufert-Szántó Orsolya BorsaBox
A könyvhöz, Tóth Milán, fotográfus több ezer képet készített. Az abból kikerült fotók mindegyike önmagáért beszél.
De a három napig tartó forgatás hangulata sem volt utolsó:
Reggel. Hozzávalók fotó előtti utolsó egyeztetés.
Térkultúra Petra, Merci-Ancsa dekor Merci és Ancsi és Kedvenc otthon Noémi ugranak. Merci vadul fúj, Benedek teljes díszben a kamera előtt, a lenti képen pedig PandArte Dóri függőjét álljuk körül Széplaki Péterrel, a Boook Kiadó ügyvezetőjével.
Nemiskacat Enikő ekkor már a waxolási fázisnál járt.
Itt már a fa levágott darabokat számozom be.
Vintage bazaar, Nem Mind Lom és A napfény illata egy képen.
Festés ezerrel vezényszóra. Hogy ki vezényelt, azt nem tudom, bár itt úgy tűnik inkább én :)
Boriart for kids Borija teljesen előkészülve a fotózásra.
Milánnal portré fotózás közben. Ezek a képek végül nem kerültek be a könyvbe.
Merci- Ancsa dekor 'love what you do' kisszéke.
A könyv emblematikus képe még szerkesztés előtt, a fotón Kisflanc Edina.
Before After. Ilyen amikor egy köteg léc életre kel.
Itt pedig már este, az utolsó simításoknál. A férjem, aki egész nap velem volt, segített és fotózott, azt mondta, hogy ez a spontán elkapott pillanatkép mindent elmond arról az áhítatról, ami munka közben körül szokott lengni :D, ha ő mondja, akkor az úgy is van :D
Ezt a fali fogast csak erre a projektra készítettem. A prototípusán most épp a télikabátok roskadoznak itthon az előszobában.
Még hogy csak kötőtűt a nők kezébe
Még hogy a nők nem tudnak fúrni, ugyan már? Már csak ezért is érdemes átlapozni a könyvet: ahol fúrót, csiszolót, dekopírfűrészt lehet látni a képen, ott bizony frissen manikűrözött, lakkozott női körmök is felvillannak. Dia, Aletta, én Noémi, Kriszta, Viki, MerciAncsa, Edina, Anikó, Petra: mindenhol minimum egy fúró, de hogy komoly szimbiózisban él mindegyikünk az ipari gépekkel az már biztos…kár hogy a Bosch… vagy a Crystal Nails nem támogatta meg a projektet…
…..mire vársz?
Nem fogom lelőni a poént, de tényleg csak rajtad múlik. Rajtad múlik, hogy meglátod-e egy darab fában a lehetőséget, hogy mersz-e rajta változtatni, hogy mered-e másképp használni. A könyvvel ezeket az -e –ket tudod lefaragni a gondolataid végeiről és egyből meglátod egy darab fában a lehetőséget, mersz rajta változtatni és mered másképp használni. Ugye, hogy mennyivel jobb így?
Próbáld ki!
…és vedd meg a könyvet
vagy nyerjétek meg a facebook oldalamon hamarosan induló játékban ;)
Borsa
Fotók a bejegyzésben: Tóth Milán, BorsaBox
Kommentek